Valakinek beakadhatott az 50 milliárdos szám, 2011-ben és most is ilyen értékben akarnak eladatni a görögökkel nagyvállalatokat, ingatlanokat, gyakorlatilag bármit, amit pénzzé lehet tenni. Az előző kör példájából kiindulva nem lesz könnyű.
A hétvégén eldőlt, hogy a görögök nem fizetik ki a következő részletet a hitelezőik felé, ami az ország csődjét jelenti, viszont ha bárki azt gondolja, hogy itt most vége a görög drámának, az csalódni fog. Bár a profi befektetők által legvalószínűbbnek tartott (remélt?) forgatókönyv (van megállapodás, nincs csőd, nincs kilépés) árazódott most ki, a paletta még mindig széles, a görögök akár még az EU és az eurózóna tagjai is maradhatnak, ez a technikai feltételeken kívül azon is múlik, hogy mennyire tökös az EU (EKB, IMF), illetve példát akarnak-e statuálni.
A forgatókönyvek sokszínűsége miatt nem könnyű értékelni a hétvégi események tőkepiaci hatásait, mi egyelőre a mérsékelten negatív jelzőt használnánk, de mivel a görögök kilépése még mindig benne van a pakliban, jöhetnek itt még durva mozgások a tőzsdéken.
Fontosabb megállapításaink
Már megint veri az asztalt a világ egyik leghíresebb befektetője, Carl Icahn szerint az egyik legjobb befektetési lehetőség az Apple részvénye, aminek könnyen megduplázódhat az árfolyama. A legendás befektető alapjában több mint 50 millió Apple-részvény van, szóval poziból beszél a guru, de persze ettől még igaza lehet. De vajon érdemes vele tartanunk?
Nagyon megindult az elmúlt napokban a Magyar Telekom anyavállalatának, a Deutsche Telekomnak a részvényárfolyama, megnéztük, érdemes-e még beszállni.
Ahhoz, hogy mobilozni tudjunk, a telefonunkon kívül még két nagyon fontos dolog kell: hálózat és frekvencia. Ez utóbbi megszerzéséért ölre mennek a mobilcégek, az akár hetekig is eltartó birkózás alatt sokszor a külvilágtól elzárt "ajánlattevők", a háttérben pedig a játékelméletben jártas, híres matematikusok és fizikusok dolgoznak a legjobb kimeneteleken. Van arra példa, hogy az állam csak a bevételek maximalizálását tűzi ki célul, akkor elképesztő áron adják a frekvenciákat. Mutatjuk, hogyan értékesítették az értékes frekvenciablokkokat Németországban, Ausztriában és Magyarországon.
25 éve alakult meg újra a Budapesti Értéktőzsde, ahol a hőskorban egymást érték a részvénykibocsátások, a mostani nagyok mellett olyan ismert márkák is a tőzsdén forogtak, mint a Skála-Coop, a Domus, a Globus, a Pick vagy a Zalakerámia. Akik az indulástól kezdve a tőzsde közelében voltak, mesés vagyonokra tehettek szert, a 90-es évek részvénykibocsátásaival ugyanis nem nagyon lehetett melléfogni, azonban az ázsiai, az orosz vagy a 2008-as globális gazdasági válság alatt a piac elvette, amit korábban adott, bizonyára sok befektetőben hagytak mély nyomokat a nagy tőzsdei zuhanások. Mozgalmas volt az elmúlt 25 év.
Görögország napokon belül csődbe mehet, ráadásul egyre reálisabb forgatókönyv az is, hogy a görögök az eurózónát is elhagyják, az pedig nehezen kontrollálható eseménysorozatot indíthat el. Profi befektetőket kérdeztünk arról, milyen forgatókönyvekkel érdemes számolni, milyen tőkepiaci hatásokkal járhatnak az egyes kimenetelek, és hogy hogyan érdemes most befektetni.
Kis ausztrál lapkiadóból globális médiavállalatot hozott létre az egyik utolsó médiamogul, Rupert Murdoch, aki most fiainak adná át a konglomerátum irányítását. Murdoch nem kisebbet akart, mint felépíteni a világ legnagyobb médiacégét, számításait azonban egy hatalmas botrány és a Time Warner ellenállása húzta keresztül. Most úgy tűnik, a 84 éves milliárdos fiainak adja át a stafétabotot.
Idén 25 éve alapították újra a Budapesti Értéktőzsdét. Remek kis évforduló: nem csak a brókerbotrányok, de a 2012-ben tőzsdére vitt BTel idei felszámolásán túl a TVK és a Danubius lehetséges kivezetése is beárnyékolja a jubileumot. Az elmúlt években nem hogy újabb nagy, izgalmas sztorik nem érkeztek a BÉT-re, de a tőzsdére érkező kicsik többségében sem lelték örömüket a befektetők, és egyre több a távozó is. Nem örülünk.
Az elmúlt hónapok brókerbotrányai a hazai vállalati kötvénypiacot is megrázták, így első ránézésre meredek vállalkozásnak tűnik a Plotinus most meghirdetett kötvénykibocsátása, de a cég egészen más modellt követ, mint azok, akik korábban bajba kerültek, mondta el a Portfolio-nak Zsiday Viktor, a Plotinus igazgatótanácsának elnöke. A vállalat akár 2 milliárd forint értékben is vonhat be forrást, amivel konkrét célja nincs a cégnek, egyszerűen csak szeretnének készen állni, és "lőni", ha jön a nagyvad.
Egymást érik a nagyobbnál nagyobb részvénykibocsátások a román tőzsdén, amelynek a forgalma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és a folyamatnak még nincs vége: az állami cégek privatizációja a következő években is folytatódni fog, a piacbarát román kormány az IMF-fel kötött megállapodásnak megfelelően további vállalatokban csökkenti majd tulajdonrészét, elsősorban a tőzsdén keresztül privatizálnának most még kizárólag állami kézben lévő bankot, közmű- és telekom céget vagy a román postát. Sokak szerint a bukaresti tőzsdén olyan aranykor köszönthet be, mint ami a varsói tőzsdén volt az elmúlt években. Nem véletlenül érdeklődnek a magyar brókercégek is egyre inkább a román tőzsde iránt.
Külföldön terjeszkedne a Magyarországon 120 irodával rendelkező ingatlan franchise hálózat, a Duna House. A terjeszkedéshez pedig tőkét vonna be a cég. A tervezett tőkebevonás részleteiről, a cég terjeszkedési terveiről beszélgettünk a cég tulajdonosaival. Interjú Guy Dymschiz-cel és Doron Dymschiz-cel.
Miközben a magyar pénzügyi világot a bróker botrány tartotta letargiában márciusban, a két korábbi tőzsdeelnök, a bécsi Raiffeisen Bank International ügyvezető igazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila és a Concorde Értékpapír elnöke, Jaksity György a Bukaresti Értéktőzsdén tartott közös sajtótájékoztatót az ottani tőzsdetagságról, a két pénzintézet újonnan létrejött együttműködéséről, a román piacban rejlő befektetési lehetőségekről és a magyar szakma előtt álló kihívásokról. A részletekről most Szalay-Berzeviczy Attilát kérdeztük, aki másfél éve vezeti a legnagyobb osztrák bankcsoport intézményi befektetőkre szakosodott értékpapírpiaci szolgáltatások ausztriai és közép-kelet európai üzletágát.
A 2008-as válság és az elmúlt években a hazai működési környezetben bekövetkezett sokkok (különadók, rezsicsökkentések stb.) után stabilizálódtak a hazai távközlési cégek bevételei, a legnagyobb vállalatok azonban nagyon eltérő pályán mozognak. A Magyar Telekom és a Telenor működése stabilnak mondható, a Digi egyre nagyobbra nő és tavaly már csinos profitot ért el, ezzel szemben az Invitel bevételei 2008 óta minden évben estek, és már üzemi szinten is veszteséges a cég, de így van ezzel a Vodafone is, amely évek óta veszteséget termel és még a jó években is a versenytársakénál jóval alacsonyabb marzsokat ért el. Tavaly két társaság fizetett osztalékot: az évek óta nyereséges Digi tulajdonosai közel 10, a Telenor nagytulajdonosai pedig 60 milliárd forintot vettek ki a cégből.
Az internetadó ötlete óta nem volt olyasmi, ami hidegzuhanyként érte volna a távközlési cégeket, az azóta eltelthez hasonló, nyugodtabb időszakra lenne szükség, mondta el a Portfolio-nak Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, akivel a társaság beruházásairól, a kormány és a távközlési cégek közötti viszonyról, a különadók hatásairól és az energia-üzletág jövőjéről beszélgettünk.
Az OTP kisebb bankjai a jó években sem sokat tettek hozzá a bankcsoport eredményéhez, rossz években pedig nagy veszteségeket okoztak. Bár a horvát bank tartósan nyereségesen működik, a szlovák bank pedig nagyjából nullás volt 2002 óta, a román, a szerb és a montenegrói bank komoly veszteségeket ért el, a mérleg az 5 kisebb leánybanknál 47 milliárd forint mínusz.
A Magyar Telekom eladja legfontosabb ingatlanjait, és a működését egy új székházban vonja össze, amelyet 2018-tól bérelni fog. Az ingatlanpiaci tranzakció jelentősnek mondható Budapesten, ráadásul a Telekom működését is hatékonyabbá teszi.
A várakozásokkal szemben nem lett veszteséges az OTP az első negyedévben, ez részben a vártnál alacsonyabb működési költségeknek köszönhető, részben pedig annak, hogy a korrekciós tételek is a vártnál kisebb mértékben rontották az eredményt. Az orosz és az ukrán OTP továbbra is szenved, a két bank összesen 21 milliárd forint veszteséget hozott össze, a bolgár OTP viszont rekordprofitot szállított, erre a bankra büszke lehet az OTP. Összességében az látszik, hogy a bank két részre vált: az orosz/ukrán és a közép-kelet-európai operáció más-más pályát jár be, előbbi tartósan veszteséges, utóbbinál azonban vannak biztató jelek.
Jól húz a lakossági és kkv-szegmens a Telekomnál, a mobil- és a vezetékes szolgáltatások bevételei is emelkedtek, a mobilozók száma és az egy ügyfélre eső bevétel is nőtt, a mobil adatszolgáltatás dübörög. Most inkább a vállalati szegmensben látszanak problémák, ott az erős verseny miatt a mobil- és a vezetékes bevételek is csökkentek. Az energia kiskereskedelem bevételei viszont szépen nőttek, erre azonban már egyre kevésbé érdemes figyelni: az üzleti energia ügyfeleket a MET Holding AG-val létrehozott közös vállalaton keresztül szolgálják majd ki, ennek a számait pedig nem konszolidálják, a lakossági gázszolgáltatásból pedig július végével kivonul a Telekom.
Már csak az a kérdés, meglesz-e a liberálisok nélkül a konzervatív párt többsége a brit alsóházban a következő öt évben. Az eddig kormányzó koalíció ugyanis már megszerezte a helyek többségét, ami jó hír a piacok számára.
Lengyel portál oknyomozása tárta fel az ügyet.
Azonnal reagált a devizapiac is.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szándékosan úgy tervezik, hogy az elnök ne tudjon közbelépni.
Nagyon izgalmas lehetőségeket mutatunk.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
